A személyes márkaépítés egyik legfontosabb stratégiai feladata annak feltárása, hogy mitől vagy egyedi és megkülönböztethető. Az egyediséged azonban nem egyetlen tulajdonságodból, képességedből vagy élettapasztalatodból fakad. Sokkal inkább mindannak a sajátos kombinációjából, amit megéltél, amire képes vagy, és amit igaznak tartasz.
Ezt nevezem Brand POV-nak, azaz Brand Point of View-nak: annak az egyedi nézőpontnak, ahonnan csak te látod és értelmezed a világot, a szakmádat és a körülötted lévő problémákat.
A Te vagy a brand módszertanában a Brand POV-t három terület metszetében tárjuk fel: az élettörténeted és megélt tapasztalataid, a tudásod, készségeid és természetes erősségeid, valamint az értékrended, meggyőződéseid és világlátásod metszetében.
Ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogalmazni:
SZTORI × ERŐSSÉGEK × MEGGYŐZŐDÉSEK = BRAND POV
A POV (Point of View) szó szerinti jelentése nézőpont, szemszög: az a perspektíva, ahonnan valaki lát és értelmez egy helyzetet, témát vagy akár a világot.
A személyes márka stratégiában a POV ennél többet jelent: az a rád jellemző egyedi szűrő, amelyen keresztül a szakmádat, a világot és a körülötted lévő problémákat értelmezed. A saját sztorid, képességeid és meggyőződéseid egyedi kombinációjából alakul ki, és meghatározza, hogyan gondolkodsz, milyen következtetésekre jutsz, mit képviselsz, és hogyan közelítesz meg egy problémát.
BRAND POV: A személyes márkád alapját adó saját nézőpont: az a szűrő, amelyen keresztül a szakmádat, a világot és a problémákat értelmezed. A Brand POV a sztorid, erősségeid és meggyőződéseid egyedi kombinációjából alakul ki, és meghatározza, mit képviselsz, hogyan gondolkodsz és hogyan közelítesz a szakmai problémákhoz.
Most bontsuk elemeire ezt az ábrát. Kezdjük a legegyszerűbbel és talán a legkézenfekvőbbel: a sztoriddal.
Ez nem más, mint az életutad, az élettörténeted – személyes márkaépítés szempontjából elsősorban karrier- és szakmai nézőpontból.
Természetesen a magánéletünk meghatározó eseményei is formálnak bennünket. Hatással vannak arra, hogy milyen emberekké válunk, és különösen nagy szerepük lehet a soft skilljeink, a személyiségünk és a működésmódunk kialakulásában. Annak mélyebb elemzése azonban, hogy a múltunk, a traumáink vagy a gyökereink hogyan formáltak minket azzá, akik ma vagyunk, már sokkal inkább az önismereti, pszichológiai vagy spirituális munka területe.
A személyes márkaépítésben mi most elsősorban a szakmai és karrierútra fókuszálunk.
Amikor tehát a sztoridat vizsgáljuk, végigmegyünk a szakmai életutadon: a fontosabb állomásokon és korszakokon, valamint azokon a különböző területeken, ahol dolgoztál, tapasztalatot, tudást és rálátást szereztél.
Hiszek abban, hogy nem véletlenül terelődik az ember élete bizonyos területekre. Még akkor sem, ha fiatalon sokszor úgy tűnik, mintha csak fújna minket a szél, mint egy falevelet: ide-oda sodródunk, látszólag egymáshoz nem illő dolgokat próbálunk ki, és olyan területeken szerzünk tapasztalatokat, amelyek között akkor még semmilyen koherenciát nem látunk.
Pedig sokszor éppen ebből születik később az egyediségünk.
Életünk során különböző területeken szerzünk tapasztalatot, képességeket gyűjtünk össze és fejlesztünk tovább, miközben egyre tudatosabbá válunk.
Lehet, hogy kipróbálunk valamit, majd rájövünk, hogy nem nekünk való. Vagy éppen arra jövünk rá, hogy sokkal mélyebben szeretnénk belemenni. Vagy jön egy élethelyzet, ami miatt váltanunk kell. Találkozunk egy meghatározó emberrel, aki egy új irányba terel bennünket. Szerzünk egy kiemelkedően jó vagy éppen nagyon rossz tapasztalatot, ami megváltoztatja a gondolkodásunkat és az életutunkat.
De ennek az ellenkezőjét is sokszor látom. Van, aki például nagyon tudatosan építi fel a pénzügyi karrierjét, és következetesen olyan pozíciókat választ, amelyek egyre nagyobb hatókörrel és felelősséggel járnak, miközben ugyanazon a területen fejleszti egyre magasabb szintre a tudását és képességeit.
A karriertörténetünk tehát támpontokat ad ahhoz a szakmai és gondolkodásbeli evolúcióhoz, amelyből végül összeállt az, ahogyan ma szakemberként működünk.
Ezért elemezzük ki ilyen részletesen az ügyfeleink szakmai életútját is. Számomra ez mindig egy aranybánya. Ha valaki részletesen elmeséli a karriertörténetét, elképesztő mennyiségű információ kerül felszínre, amiből később a személyes márka stratégiájában dolgozni tudunk.
A karrierúton azonban nem egyszerűen elbeszélésszerűen megyünk végig. Reflexiós kérdésekkel dolgozunk. Minden állomást különböző szempontok alapján elemzünk ki: mi történt ott, miért került oda, mit tanult belőle, milyen képességeket fejlesztett, mi működött számára, mi nem, és hogyan hatott mindez a következő döntéseire.
Már önmagában ez a gyakorlat is sokszor komoly felismeréseket hoz.
Ennek egyszerű oka van: a legtöbb ember soha nem vette a fáradságot arra, hogy reflektíven ránézzen a saját szakmai életére, és végigelemezze az összefüggéseket. Hogy mi miből következett. Miért hozott meg bizonyos döntéseket. Mit vitt tovább az egyik korszakból a következőbe. És hogyan állt össze mindebből az az ember és szakember, aki ő ma.
Természetesen találkoztam olyan emberekkel is, akik ezt az önreflexiós munkát már korábban elvégezték. Ők általában magas önismerettel és tudatossággal rendelkeznek, és sokszor segítő vagy spirituális területen dolgoznak, ahol a reflexió eleve része a működésüknek.
Egy vállalkozónál vagy szakértőnél azonban sokkal gyakoribb, hogy életében először ebben a folyamatban néz rá ilyen szemmel a saját karrierútjára.
És először látja meg az összefüggést azok között a dolgok között, amelyek egész életében ott voltak előtte.
A következő terület az erősségeink területe. Ez egy meglehetősen összetett rész, több alegységgel, amelyeket érdemes külön-külön megvizsgálni.
Kezdjük a legalapvetőbbel, amit én szeretek Isten adta tehetségnek nevezni.
Talán ez a kifejezés írja le legjobban azt, amire gondolok: valamiféle eredendő, velünk született képességet vagy adottságot, amelyet nem tanultunk és nem tudatosan fejlesztettünk ki. Egyszerűen kezdettől fogva ott van bennünk.
Én hiszek abban, hogy mindannyian kapunk ilyen ajándékokat. Hogy honnan származnak ezek az eredendő képességeink, arra mindenki a saját világnézete szerint adhat magyarázatot. Kaphattuk a Jóistentől, egy felsőbb erőtől, hozhattuk magunkkal valahonnan, vagy magyarázhatjuk akár a genetikánkkal is. Ki miben hisz – ebből most ne nyissunk vitát.
A lényeg, hogy vannak olyan képességeink, amelyek nem azért erősek, mert hosszú éveken keresztül dolgoztunk rajtuk, hanem valamilyen formában mindig is velünk voltak.
És éppen ezért az Isten adta tehetségeink az egyik legérdekesebb területet jelentik az egyediségünk feltárásában.
Ugyanis ami velünk született és természetesen működik bennünk, azt sokszor észre sem vesszük saját magunkban.
Volt már olyan veled, hogy pontosan láttad valakiről, miben elképesztően jó, miközben ő ezt egyáltalán nem tartotta különlegesnek magában?
Pontosan ugyanez történik veled is.
Amiben te ösztönösen nagyon jó vagy, azt nem feltétlenül érzékeled különleges képességként, mert számodra ez a világ legtermészetesebb dolga. Nem emlékszel arra, hogy megtanultad volna. Egyszerűen mindig így működtél.
Ezek sok esetben soft skillek, emberi, szociális képességek. Gondolj például valakire, aki elképesztően könnyen épít kapcsolatokat. Könnyen barátkozik, szerethető, összehozza az embereket, közösséget teremt, és szinte ösztönösen jókedvre deríti maga körül a társaságot. Biztosan találkoztál már ilyen emberrel.
Ő viszont nem feltétlenül gondolja magáról, hogy ettől különleges.
Hiszen valószínűleg már az óvodában is ugyanezt csinálta. Már akkor is ő hozta össze a többieket, ő volt a társaság középpontja, a közösség „cheerleadere”. Ami számára teljesen természetes működés, azt mások különleges képességként érzékelik benne.
Az Isten adta tehetségeink felismerése ezért külön feladat.
Az egyik legjobb hely, ahol elkezdhetjük keresni őket, a gyerekkorunk. Érdemes visszatekinteni arra, milyenek voltunk már jóval azelőtt, hogy szakmát választottunk, karriert építettünk vagy tudatosan elkezdtük volna fejleszteni magunkat.
Mert ha ezek valóban eredendő képességeink, akkor jó eséllyel már akkor is ott voltak velünk.
Vegyük előbb a hard skilleket, azaz a szakmai képességeinket.
Most nagyon pragmatikusak és gyakorlatiasak leszünk. Készíts egy listát azokról a szakmai képességekről, amelyeket az életed során elsajátítottál. Ezek az úgynevezett hard skillek.
Ide tartozik például, hogy tudsz könyvelni, hirdetést beállítani, hajat vágni, sminkelni, weboldalt készíteni vagy pénzügyi elemzést végezni. Minden olyan konkrét szakmai tudás és képesség, amelyet valamilyen oktatási rendszeren, képzésen vagy akár önálló tanuláson keresztül megszereztél.
És az utóbbit különösen fontosnak tartom: ne feledkezz meg az autodidakta módon megszerzett szakmai képességeidről sem.
Egy képességet ugyanis nem az tesz képességgé, hogy van-e róla bizonyítványod. Sokkal fontosabb kérdés, hogy képes vagy-e eredményt létrehozni az adott területen.
Vannak emberek, akik éveken keresztül tanultak valamit az iskolában, mégsem képesek igazán jó eredményeket elérni benne. És vannak olyanok is, akik soha nem tanulták formális oktatási rendszerben ugyanazt a területet, mégis kiemelkedő eredményeket tudnak létrehozni.
A képesség tehát nem feltétlenül iskolához, diplomához vagy szertifikációhoz kötött. Azt gyűjtsd össze, hogy szakmailag mire vagy ténylegesen képes. Milyen tudásokat, módszereket és szakmai képességeket gyűjtöttél magadra az életed és a karriered során?
Erről készítünk egy leltárt.
Ezután ezt ismételjük meg a soft skillekkel – az emberi képességeinkkel – kapcsolatban.
Ide tartozhat például, hogy jól kommunikálsz, könnyen építesz kapcsolatokat, jól kezelsz konfliktusokat, kitartó vagy, erős a stratégiai gondolkodásod, jól tanítasz vagy mentorálsz másokat, esetleg kifejezetten jó tanácsadói képességeid vannak.
Vagyis minden olyan képesség, amely kevésbé egy konkrét szakmai tevékenységhez, sokkal inkább ahhoz kapcsolódik, hogyan gondolkodsz, működsz és bánsz más emberekkel.
Persze itt lehetnek átfedések.
Vegyünk például egy kommunikációs coachot. A kommunikációt alapvetően soft skillként tartjuk számon, az ő esetében azonban ez egyben szakmai képesség is, hiszen ezen a területen dolgozik, ebben fejleszt másokat.
Ez ne zavarjon össze.
Amíg humán területekről, emberi működésről vagy filozófiai fogalmakról beszélünk, nem mindig lehet mindent tökéletesen egzakt kategóriákba rendezni. Ez nem matematika. A fogalmak között lehetnek átfedések, és nem az a cél, hogy minden egyes képességedet tudományos pontossággal besorold valamelyik dobozba.
A lényeg sokkal egyszerűbb.
Készíts egy leltárt arról, hogy szakmailag mire vagy képes, és arról is, hogy milyen emberi képességeket fejlesztettél ki az életed és a karriered során.
Most még nem kell eldöntened, melyik fontosabb, melyik különlegesebb, vagy melyikre fogod később a személyes márkádat építeni.
Először látnunk kell, mi minden van már a kezedben.
Az erősségeink feltárásán belül van még egy harmadik terület, amelyet érdemes külön megvizsgálnunk: a személyiségünk, a karakterünk és a ránk jellemző működésmódok.
Ha már összegyűjtöttünk valamennyi élettapasztalatot, volt elég súrlódásunk különböző helyzetekben és emberekkel, és van összehasonlítási alapunk, akkor jó eséllyel már felfedeztünk magunkban bizonyos visszatérő mintázatokat.
Lehet például, hogy rájöttél magadról, hogy vezető alkat vagy. Taszítanak a részletek, viszont imádsz a nagy képpel, a jövővel és a vízióval foglalkozni. Ezt érdemes tudatosan kezelned, hogy minél jobban kiaknázd a karakteredben rejlő erősségeket, ahelyett, hogy folyamatosan arra fókuszálnál, miért nem tudsz egész nap egyedül egy feladat fölött ülni és aprólékosan dolgozni. Lehet, hogy egyszerűen nem ez a dolgod.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene fejlődnünk, vagy időnként olyan feladatokat is elvégeznünk, amelyek nem illeszkednek tökéletesen a természetes működésünkhöz. A valódi önismeret nem felmentést ad, hanem segít tudatosabban eldönteni, mire építsünk, miben fejlődjünk, és mely területeken érdemes mások képességeire támaszkodnunk.
A személyiségünk és karakterünk jobb megértéséhez jó kiindulópontot adhatnak például az archetípusok. Archetípusokkal találkozunk a pszichológiában, a történetmesélésben, a mitológiában és a spiritualitásban is. Segítségükkel felismerhetjük, milyen alapvető szerepek, motivációk és viselkedési minták jelennek meg újra és újra az életünkben.
Az archetípusok mellett számos más személyiségmodell, tipológiai rendszer és önismereti módszer létezik. Ezek különböző nézőpontokból vizsgálják az embert, ezért nem ugyanarra a kérdésre adnak választ.
Fontos azonban, hogy óvatosak legyünk önmagunk felcímkézésével.
Egy teszteredmény könnyen adhat felszabadító felismerést: végre nevet kap valami, amit régóta érzékelünk magunkban. Ugyanakkor ugyanilyen könnyen válhat belőle egy újabb doboz, amelybe bezárjuk magunkat.
„Én introvertált vagyok, ezért nem tudok színpadon szerepelni.”
„Nem vagyok részletorientált, ezért nekem nem kell rendszereket építenem.”
„Én ilyen típus vagyok, ezért nem tudok másképp kommunikálni.”
Ilyenkor az önismereti rendszer már nem segít megérteni a működésünket, hanem elkezdi meghatározni és korlátozni azt.
Ráadásul ugyanaz az ember különböző élethelyzetekben, szerepekben és fejlődési szakaszokban egészen eltérő oldalait mutathatja. Másképp működhetünk biztonságban és stressz alatt, vezetőként és magánemberként, egy ismerős közegben és egy teljesen új helyzetben. Egyetlen teszt sem képes a személyiségünk teljes összetettségét, az élettörténetünket és a bennünk rejlő fejlődési lehetőségeket maradéktalanul leírni.
Abban tehát nem hiszek, hogy vakon bele kell helyeznünk magunkat egy kategóriába, majd onnantól kezdve annak megfelelően meghatározni, kik vagyunk és mire vagyunk képesek.
Az emberi szellem és elme adaptív, folyamatosan fejlődő és változásra képes. Éppen ezért a kategóriák akkor válnak veszélyessé, amikor önismereti eszközből korláttá változnak.
A személyiségtesztek, archetípusok és különböző tipológiai rendszerek segíthetnek jobban megérteni a karakterünket, a működésünket, az erősségeinket és természetesen a gyengeségeinket is. Kiegészíthetik mindazt, amit már tudunk magunkról, és rámutathatnak olyan tulajdonságokra, motivációkra vagy visszatérő mintázatokra, amelyeket korábban nem vettünk észre.
A személyes márkaépítésben elsősorban az erősségeinkre érdemes építenünk. A gyengeségeinket is fontos ismernünk és tudatosan kezelnünk, de nem feltétlenül azok köré kell felépítenünk a működésünket.
Használd tehát ezeket a rendszereket arra, hogy többet érts meg magadból – ne arra, hogy eldöntsék helyetted, ki vagy.
Most érkezünk az egyik kedvenc területemhez: az értékrendhez, a szemléletmódhoz és a világlátáshoz.
Kitágulunk az eddigi erősen szakmai fókuszból, és elkezdjük vizsgálni magát az embert is.
Ennek egyszerű oka van: amikor személyes márkát építünk – ahogyan már a nevében is benne van –, az embert nem hagyhatjuk ki belőle.
Az én tanításom és rendszerem szerint szakemberként nagyjából 80%-ban a szaktudásunkat mutatjuk és képviseljük a külvilág felé, de körülbelül 20%-ban az embert is meg kell mutatnunk. Ehhez pedig először meg kell értenünk azt az embert, akinek a márkáját építjük – vagyis elsősorban saját magunkat.
Ennek egyik legjobb módja az értékrendünk feltérképezése.
Természetesen erre is léteznek különböző tesztek, de a munkám során azt tapasztaltam, hogy ez egy viszonylag könnyen feltárható terület. Az emberek általában sokkal inkább tisztában vannak a saját értékrendjükkel, mint gondolnák. Sokszor elég egy kicsit elgondolkodtatni őket, és feltenni néhány jól irányzott kérdést.
Vannak erre érdekes pszichológiai kérdések is. Megkérdezhetjük például, milyen tulajdonságokat csodálsz más emberekben. Amit ugyanis másokban különösen nagyra értékelünk, az sokszor tükröt tart elénk arról is, hogy számunkra mi fontos.
Az ilyen kérdések azért jók, mert segítenek túljutni az első, sokszor klisés válaszokon, és olyan nézőpontokból is megvizsgálni magunkat, amelyekből mélyebb értékek kerülhetnek felszínre.
Általában 5–8 meghatározó értéket érdemes összegyűjteni. Tapasztalatom szerint ez akár egy körülbelül félórás, jól vezetett beszélgetés során is szépen kirajzolódhat.
És ez a Brand POV szempontjából egyáltalán nem mellékes információ.
Az értékrendünk adja azt a keretet, amelyből szemléljük a világot, döntéseket hozunk és építkezünk.
Ha valaki például rendkívül igényes, esztétikaérzékeny ember, jó eséllyel olyan céget és márkát fog létrehozni, ahol a vizuális minőségnek kiemelt szerepe van. Ha valaki nagyon emberközpontú, és fontos számára, hogyan érzik magukat körülötte mások, akkor valószínűleg olyan vállalkozást épít, ahol az ügyfelekkel és a munkatársakkal való bánásmód is ezt tükrözi.
Vagyis az értékrendünket elkerülhetetlenül beleszőjük abba, amit létrehozunk.
Hiszen ezek vagyunk mi. Ezek azok a belső vezérszálak, amelyek mentén döntéseket hozunk, kapcsolatokat építünk, vállalkozást vezetünk, szolgáltatásokat hozunk létre, és végső soron márkát építünk.
Éppen ezért érdemes ezeket tudatosan felszínre hozni.
Nem azért, hogy aztán elkezdjünk papolni róluk a kommunikációnkban. Az értékeinket nem szájbarágjuk, hanem demonstráljuk. Megmutatjuk őket abban, ahogyan dolgozunk, ahogyan bánunk az emberekkel, amilyen döntéseket hozunk, amilyen céget építünk, és amilyen ügyek mellé állunk.
Ahhoz azonban, hogy mindezt tudatosan be tudjuk építeni a személyes márkába, a kommunikációba és akár magába a vállalkozásba is, először nekünk kell tisztán látnunk:
Melyek azok az értékek, amelyek vezérszálként végigkísérik az életünket, és amelyek mentén újra és újra döntünk és építkezünk – akár a munkánkban, akár a magánéletünkben?
Hobbik és érdeklődési területek
A hobbikat és érdeklődési területeket is fel szoktuk dolgozni, mert további érdekes réteget adhatnak hozzá az énmárkához.
Nem mindenkinek van klasszikus értelemben vett hobbija. Egyik ügyfelem például egyszerűen azt mondta: „A munkám a hobbim.” És ezzel sincs semmi probléma.
Ha azonban valakinek van egy erős, karakteres hobbija vagy érdeklődési területe, érdemes elgondolkodni azon, hogy lehet-e helye a személyes márkájában. Nem kötelező beleerőltetni, de szép kiegészítő szálat adhat az emberi oldal megmutatásához, és tovább árnyalhatja azt, hogy ki van a szakember mögött.
A kérdés tehát itt sem az, hogy mindenáron találjunk valami érdekes hobbit, amit kommunikálhatunk. Sokkal inkább az, hogy van-e az életednek olyan fontos területe, amely valóban hozzád tartozik, és amelynek megmutatása közelebb visz ahhoz, hogy az emberek teljesebben értsék, ki vagy.
Az értékrendünk, a világlátásunk és a szemléletmódunk nem egzakt kategóriák. Talán ami legjobban összefoglalja ezt a blokkot, az az emberi tényező. Az, amit hozunk otthonról, a neveltetésünkből, a kultúránkból, és ami megerősödött bennünk, ahogy haladtunk előre az életünkben.
Az a feladatunk, hogy végre mi is észrevegyük őket, és innentől kezdve tudatosan képviseljük ezeket.
Fontos leszögezni, hogy ez nem egy matematikailag egzakt, mereven elhatárolható kategóriarendszer. Aki nagyon analitikus és rendszerszemléletű ember – mint például én is –, könnyen fennakadhat azon, hogy az egyes területek között természetesen vannak átfedések. A személyiségtípusunkban megjelenhet az értékrendünk, az értékrendünk kapcsolatban állhat az Isten adta tehetségünkkel, a karaktererősségeink pedig hatással lehetnek arra, hogyan használjuk a hard és soft skilljeinket.
Ne akadjunk tehát fenn azon, hogy ezek a területek nem választhatók el egymástól matematikai pontossággal. Emberekkel és humán tényezőkkel foglalkozunk. Mégis szükségünk van valamilyen struktúrára, amely segít rendszerezni mindazt, amit önmagunkról feltárunk.
A módszertan szerint az egyediségünk és különlegességünk három nagy összetevő metszetében rajzolódik ki.
Az első a sztorink: a történetünk, az életutunk, az élettapasztalataink és azok a meghatározó események, amelyek emberként és szakemberként formáltak bennünket.
A második az erősségeink területe: az Isten adta tehetségeink, a hard és soft skilljeink, valamint a karaktererősségeink és a személyiségünkre jellemző működésmódok.
A harmadik a meggyőződéseink és az emberi tényező területe: az értékrendünk, a szemléletmódunk, a világlátásunk, valamint azok a hobbik és érdeklődési területek, amelyek tovább árnyalják, milyen ember áll a szakember mögött.
E három terület feltárásából és metszetéből találhatjuk meg valakinek a valódi egyediségét. Itt kapcsolódik be a Te vagy a brand módszertana: hogyan tárjuk fel ezeket a területeket, majd hogyan elemezzük és rendszerezzük a felszínre került információkat különböző keretrendszerek segítségével.
A Te vagy a brand módszertanának része egyrészt az, hogy hogyan tárjuk fel ezeket a területeket interjúkon és mély beszélgetéseken keresztül, másrészt pedig az, hogy a felszínre került információkat milyen keretrendszerek segítségével értelmezzük és elemezzük. Emellett már ebben a szakaszban bevonjuk az AI-t is a folyamatba.
Az AI önismereti és személyes márkaépítési célú használatáról az előző cikkemben írtam részletesen. Ha érdekel, hogyan segítheti az AI az önismeret fejlesztését, [itt találod a teljes cikket].
Az AI-t akkor érdemes igazán bevonni a folyamatba, amikor már rendelkezésünkre áll elegendő mennyiségű és megfelelő mélységű információ. Ekkor képes összefüggéseket, visszatérő mintázatokat és olyan kapcsolódásokat is felismerni az összegyűjtött anyagban, amelyek elsőre talán nekünk sem tűnnek fel.
A munkám során azonban azt tapasztaltam, hogy amikor ilyen típusú reflexiós feladatokat adtam az ügyfeleknek önálló feldolgozásra, ritkán jutottak el olyan mélységekig, mint egy facilitátor által vezetett beszélgetés során.
Ennek egyszerű oka van. Saját magunknak könnyen adunk gyors, felszínes vagy automatikus válaszokat. Egy értő facilitátor vagy coach azonban nem hagyja, hogy egymondatos válaszokkal megússzuk a kérdéseket. Visszakérdez, más nézőpontból is megvizsgáltatja velünk ugyanazt a témát, és addig „nyaggat” bennünket, amíg az első reakciók mögül valóban elő nem kerül az értékes, használható anyag.
Éppen ezért ebben a folyamatban kulcsfontosságú annak a szakembernek a szerepe, aki képes megfelelő mélységben kinyerni az információkat. Az AI ugyanis az összegyűjtött anyagot tudja elemezni. Ha felszínes válaszokat adunk neki, abból jó eséllyel felszínes következtetések születnek. A valódi munka tehát már jóval az elemzés előtt, a megfelelő kérdésekkel és a mély feltárással elkezdődik.
A Te vagy a brand módszertana ennek a teljes folyamatnak a rendszerét jelenti:
Ha szeretnéd, hogy segítsünk az önismereted és a saját Brand POV-d feltárásában, vedd fel velünk a kapcsolatot a kapcsolatfelvételi űrlapunkon keresztül.
Az első stratégiai beszélgetés nálunk mindig díj- és kötelezettségmentes.
Több száz emberrel folytattam mély, többórás interjúkat. Több beszélgetésen keresztül ismertem meg és tártam fel az életútjukat, az erősségeiket, az értékrendjüket és mindazt, ami különlegessé teszi őket.
És ennyi beszélgetés után teljes meggyőződéssel mondhatom: mindenki egyedi és különleges.
Soha nem találkoztam két olyan emberrel, akinek pontosan ugyanaz lett volna az életútja, ugyanazok lettek volna az erősségei, és ugyanaz az értékrend, szemléletmód és világlátás vezette volna. Ezek kombinációja minden ember esetében más és más.
Ezt az egyedi metszetet nevezem Brand POV-nak: annak a pontnak, ahonnan kizárólag te nézed a világot.
Van ennek még egy rendkívül izgalmas rétege, amelyet már nem szeretnék beleerőltetni ebbe a cikkbe: a skill stacking. Ennek során látszólag egymáshoz nem kapcsolódó képességekből, tapasztalatokból és érdeklődési területekből hozunk létre egy olyan sajátos kombinációt, amely önmagában is megkülönböztető erővé válhat. Erről azonban majd a következő cikkemben írok részletesebben.
Ha tehát mindenki egyedi, kell-e ezzel külön foglalkozni?
Igen, kell.
Az egyediségünk ugyanis nem feltétlenül látható számunkra. Sokszor éppen azt nem vesszük észre magunkban, ami mások számára a legkülönlegesebb bennünk. Erre nagyon jó példa az Isten adta tehetség: mivel velünk született, és mindig is természetesen működött bennünk, könnyen gondolhatjuk azt, hogy nincs benne semmi rendkívüli.
Éppen ezért sok esetben szükségünk van egy külső szakemberre, aki megfelelő kérdésekkel segít felszínre hozni azt, amit mi már nem látunk tisztán saját magunkban.
Ma már az AI is rendkívül jól bevonható ebbe a folyamatba. Segíthet az összegyűjtött információk elemzésében, a visszatérő mintázatok felismerésében, valamint abban, hogy mélyebben megértsük saját működésünket és azokat az összefüggéseket, amelyek az egyediségünket létrehozzák.
Mindez pedig nem pusztán azért fontos, hogy érdekesebb személyes márkát építsünk. Hanem azért, hogy létrehozzunk egy olyan önazonos, küldetéstudatos márkát és vállalkozást, amelyben valóban jelen van a szívünk, a szenvedélyünk, a tudásunk és mindaz, amiben hiszünk.
Ha téged is ez az irány érdekel, és így szeretnéd felépíteni a személyes márkádat és a vállalkozásodat, jelentkezz hozzánk egy első, díj- és kötelezettségmentes stratégiai beszélgetésre a kapcsolatfelvételi űrlapunkon keresztül.
Szeretek írni, tudok brandet építeni és imádok vállalkozni. Szeretem az életet picit mélyebben és filozófikusabban vizsgálni. Lételemem a tanulás és a kreativitás. Szenvedélyem másokat felemelni, megosztani a tudásom, a gondolataimat, hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy egy önazonos karrierben kiteljesedjenek, jól kommunikáljanak, és felvállalják a saját értékeiket.
