2019. május 4-én történt, hogy megtartottam életem első workshopját.

A mai napig nem értem, hogy mertem ezt bevállalni, mivel nem szerettem emberek előtt beszélni, általában nagyon izgultam, és ettől teljesen szétestem. De akkora volt bennem a vágy, hogy átadjam a tudásomat, hogy ez mindent felülírt. Ezek az emberek aznap eljöttek, fizettek azért, hogy meghallgassák az előadásomat, egyszerűen nem hagyhattam őket cserben.

Aztán lement az első egész napos Te vagy a brand workshop. A testem teljesen kimerült, a lábaim sajogtak, a derekam majd beszakadt, a hangom elfáradt, de belül tomboltam az örömtől. A lelkem nem fáradt el, sőt, soha nem éreztem annyira elevennek magam, mint az előadás után. A végén sorra jöttek gratulálni a nézők, hogy köszönik és rengeteget tanultak, én pedig kimerülten mosolyogtam és bólogattam – csordultig teltem aznap. Az érzés és a bizonyosság ott volt, hogy nekem ez az utam, ezt kell csinálnom. Így indult 2 éve a Te vagy a brand.

A piac hamar visszaigazolta, hogy a vállalkozásomnak van létjogosultsága. Első pillanattól fogva szinte sorban álltak az ügyfelek a szolgáltatásaimért, eltaláltam az üzenetet, és nyilván a marketingem is jó volt. Az első évem arról szólt, hogy rengeteg ügyfelet kiszolgáltam, és ezzel rengeteg referenciát és tapasztalatot szereztem. A pénz nem érdekelt. Egyvalami érdekelt, hogy az ügyfeleimből sikersztori legyen, és hogy továbbvigyék a jó híremet. Egyszerre általában párhuzamosan 20 ügyfelemnek nyújtottam személyes tanácsadást, emellett pedig oktattam. Ez az év arra is jó volt, hogy lássam, mire van szüksége a piacnak, mire van szüksége a tanulni vágyó online vállalkozóknak; hogy mik a tipikus kérdések, milyen elakadásaik vannak, milyen problémákra keresik a választ.

A Te vagy a brand második éve a szervezeti megalapozásról szólt: megalapozni és megteremteni a jogi és számviteli hátteret, munkatársakat toborozni, és természetesen újabb szolgáltatásokat fejleszteni. Sok-sok pénzt költöttem ügyvédekre, könyvelőkre és szakemberekre.

2020 olyan volt, mint egy cirkuszi zsonglőrmutatvány, amire így visszatekintve nem is tudom, hogyan voltam képes. Amellett, hogy 20-30 ügyfelet szolgáltam ki egy időben, képzéseket tartottam; embereket vettem fel és mentoráltam; a saját marketingünkön dolgoztam; a személyes márkámat építettem; a jogi és szervezeti hátteret alapoztam; és az új tanfolyamainkat is fejlesztettem. Panaszkodhatnék, hogy így a covid, úgy a covid, de nekem most nincs ehhez kedvem. Nyilván engem is megviselt. De ha a „pohár félig tele” alapon nézek erre az egészre, akkor azt látom, hogy az a tény, hogy egy évig nem nagyon tudtam kimozdulni, képessé tett rá, hogy emberfeletti mennyiségű munkát lássak el.

A Te vagy a brand második évének talán legnagyobb kihívása a csapat felépítése volt. Jó néhány kudarcban volt részem ezzel. Az volt a baj, hogy én túlságosan lágyszívű vezető vagyok, mindenkinek a legjobbat akarom, és hajlamos vagyok rá, hogy túl nagylelkűen kezeljem és túlfizessem az embereket. És aki olyan, az ezzel hamar megtanul visszaélni. Szóval kicsit keménnyé kellett válnom mint vezető. Először pánikoltam. Felkerestem egy konzulenst, jól esett valakinek elmesélni a kétségeimet, amelyek mardostak. Vajon képes leszek erre? Fel tudom építeni? Nem fogom cserbenhagyni az embereimet? De hihetetlen, hogy mennyi erőt adott a csapatom azzal, hogy hittek bennem. Nem tudom, feltűnt-e nekik a bizonytalanságom, de az biztos, hogy az irántam mutatott elköteleződésük, a tudat, hogy számíthatok rájuk, nagyon sok erőt adott.

2020 decemberében határozottan éreztem, hogy a jogi hátteret kidolgoztam, az üzleti modell megvan és működik, és most már semmi más dolgom nincsen, mint skálázni.

Így indult ez az évünk, a csapat viszont még nem volt stabil. A következő lépés az volt, hogy stabilizáljam, ki jön velem, és ki marad. Én diktáltam a tempót, és ma már kérlelhetetlen vagyok: aki felveszi a ritmust, és képes együtt fejlődni a céggel, az maradhat, aki nem, az nem. Megtanultam elküldeni embereket, ha nem ugrották meg a lécet – ez például nem egy kellemes dolog.

Ma már presztízs a Te vagy a brandnél dolgozni, és ezt tudják azok, akik velem vannak. Itt egy marketingesre igazi karrierlehetőség vár, mert én teret engedek a fejlődésnek. Ehhez szükség volt arra, hogy egy kicsit keményebb vezetővé váljak. És ennek meg is lett a hatása, mert a csapat még sosem volt ilyen stabil. Pontosan olyan emberek vesznek most körül, akiket szeretnék, hogy körülvegyenek. Okos, jó felfogású, gyors, lojális és lelkiismeretes, fejlődésre éhes emberek.

Úgy érzem, minden csillag összeállt. Belül már éreztem, hogy most, most fog jönni a nagy ugrás. Hetekkel előre megéreztem, mondogattam is másoknak, robbanni fogunk, tudom, most már minden megvan hozzá. Viszont amikor ez bekövetkezett, akkor alig akartam elhinni, még most is alig akarom elhinni… Még régen, mondjuk úgy hetente 1-2 megkeresésünk jött, ez a szám most 7-10. A tanfolyamaink nagyon népszerűek és egyre ismertebbek; az ügyfeleink elégedettek, és viszik a jó hírünket; ezen kívül pedig a legnagyobb vállalatok kérnek fel minket, hogy személyes márkaépítést oktassunk nekik. Nem akarok elbizakodott jóslásokba bocsátkozni, de az már tisztán látszik, hogy ha ezt a fejlődési ütemet tartjuk, akkor még ebben az évben a marketingszakma egy igen jelentős piaci szereplőjévé válunk, magunk mögé utasítva számos régi motoros versenytársunkat.  

Egyik délután nem fogtam vissza magam, engedtem előtörni az örömkönnyeket, a büszkeséget, a keménységet, amit éreztem, mert tudom, hogy végre sínre tettem a dolgokat. Azzal, hogy mint ember min mentem keresztül, vagy milyen kacifántos életutat jártam be, inkább nem untatlak titeket. Az biztos, hogy az én életemben semmi, de semmi sem úgy történt soha, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, és soha nem kaptam aranytálcán semmit. De nem akarom túl személyesre venni ezt az elbeszélést. Egy napon talán ebbe is beavatlak bennetek, mert ezt én tényleg úgy építettem fel, hogy senki nem segített, senki nem állt mellettem, sem szülő, sem férfi, sem tőke, sem befektető, sem kapcsolatrendszer, sem mentor, senki.

Ezt egyes egyedül én hoztam létre, és ezt az érzést soha nem cserélném el semmiért.